Fej-nyaki daganatok epidemiológiája

Fej-nyaki régió a koponyaalap és kulcscsont közötti területet foglalja magában, ezért az itt előforduló daganatok mind lokalizációban, mind szövettanilag, mind klinikailag nagyon sokrétűek. Ide tartoznak a középfül, az orrüreg és az orrmelléküregek daganatai, a szájüreg, a garat, a gége, a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy rosszindulatú elváltozásai, a nyálmirigyek és bőr tumorai.

Magyarországon összes daganatos morbiditás 3-4%-át kitevő fej-nyak daganatok felelősek a daganatos mortalitás 10%-áért. Az IARC Globocan statisztikai rendszer alapján Magyarország az európai országok között az első helyen áll az ajak, szájüreg és garatdaganatokat összesítő listán a daganat incidencia, mortalitás és 1-3-5 éves prevalencia tekintetében mindkét nemet illetően. Ez az a daganat típus, melynél az elmúlt 30 évet tekintve a legsötétebbek a hazai statisztikák, tekintve, hogy a mortalitási ráta a négyszeresére nőtt. Míg az 1980-as években Franciaország vezette az európai mortalitási listát, 16 esettel 100000 lakosra nézve és 2008-ban ezek az adatok 6 esetre redukálódtak, náluk Magyarországon az 1980-ban regisztrált 8/100000 eset 2011-re 25.6/100000 esetre emelkedett, így mi lettünk a lista vezetői. Azok az országok, melyeket hasonló statisztikai sajátosságok jellemeznek fej-nyaki daganatok terén, sem rendelkeznek ilyen emelkedő mortalitási mutatókkal. A halálozási adatok növekedését támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adata is, mely szerint a szájüregi, garat daganatok okozta mortalitás korstandardizált aránya férfiak esetében 25,6/100 000 fő, nők esetében 5,4/100 000 fő volt. Leggyakoribbak ezen lokalizáción belül a szájüregi régió és a gége tumorai, de a meso-, hypophyarynx daganatok előfordulása is folyamatosan emelkedik, mortalitásuk 50% feletti. A két régió malignus daganatainak száma az 55-60 éves populációban a legmagasabb, ám egyre inkább megfigyelhető fiatalabb életkorban is. Az elszomorítóan magas mortalitás hátterében az áll, hogy ezek a daganatok legtöbbször késő stádiumokban ( III., IV.) kerülnek felismerésre és a klinikai prognózisuk függ a hisztopatológiai stádiumuktól. Míg az I. és II stádiumú tumoros betegeknek az 5 éves túlélése 70%-ra tehető, ez a III., IV. stádiumúaknál csak 50% .

A pajzsmirigy daganatok kialakulása mintegy 5 %-ban familiáris halmozódást mutat és a multiplex endokrin neoplázia szindrómák részeként jelentkezik. A fennmaradó 95%-ért környezeti etiológiai tényezők tehetők felelőssé. Kiemelt szerepe van az ionizáló sugárzásnak, amely elsősorban a papilláris pajzsmirigyrákok előfordulását segíti elő, valamint az adott földrajzi terület jódellátottságától, amely az összes göbös pajzsmirigy elváltozás gyakoriságát növeli. Magyarország a mérsékelten jódszegény országok közé tartozik, ezért sok göbös pajzsmirigy megbetegedés van. A betegség kockázata függ az életkortól. A pajzsmirigy carcinoma incidenciája 1,2-2,6/100000 férfiak esetén és 2,0-3,8/100000 nőknél, míg a halálozási arány  0,2-1,2/100000 férfiaknál és 0,4-2,8/100000 nőknél. A pajzsmirigy carcinoma ritka 16 év alatti gyermekekben és  csak kivételesen fordul elő 10 éves kor előtt. Felnőttekben az incidencia az életkorral előrehaladva nő: 16-40 év között folyamatosan emelkedik, amit egy plató szakasz követ. Fontos megjegyezni néhány szót a csernobili atomkatasztrófa következményeiről, amelyet a társadalom szakismeret és tények hiányában általában helytelenül értékel. A csernobili atomreaktort körülvevő területeken mintegy 60-80 km-es körzetben az eseményt követően jelentősen megnőtt a gyermekkori pajzsmirigyrákok előfordulása. Ez azonban más európai országban és magyarországon hasonló összefüggésben nem volt észlelhető. A benignus elváltozások előfordulási aránya a malignus tumorokénál jóval nagyobb, a népesség 5-10%-ánál jelentkezik élete során klinikailag szignifikáns pajzsmirigy göb. A népegészségügyi és klinikai problémát a rendkívül gyakori benignus elváltozások között a malignus daganatok megbízható elkülönítése és időben való azonosítása jelenti. Ennek fontos szerepe a lokális és szisztémás daganatinváziót megelőzően a korai stádiumban való daganat felismerésben van, mivel ebben a stádiumban a pajzsmirigy rosszindulatú szövetszaporulatai műtéttel teljes egészében eltávolíthatók, a betegek számára a teljes gyógyulás érhető el. A finomtű aspiráció közel 30 éve szolgál a pajzsmirigy elváltozások standard cytologiai diagnosztikájának eszközeként, noha az így nyert minta 20-25%-ban önmagában alkalmatlan a pontos diagnózis felállítására. Ezekben az esetekben csak sebészi kimetszés és szövettani értékelés után válik lehetővé a pajzsmirigy elváltozás pontos meghatározása.