Fej-nyaki régió a koponyaalap és kulcscsont közötti
területet foglalja magában, ezért az itt előforduló daganatok mind
lokalizációban, mind szövettanilag, mind klinikailag nagyon sokrétűek. Ide
tartoznak a középfül, az orrüreg és az orrmelléküregek daganatai, a szájüreg, a
garat, a gége, a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy rosszindulatú elváltozásai, a
nyálmirigyek és bőr tumorai.
Magyarországon összes daganatos morbiditás 3-4%-át
kitevő fej-nyak daganatok felelősek a daganatos mortalitás 10%-áért. Az
IARC Globocan statisztikai rendszer alapján Magyarország az európai országok
között az első helyen áll az ajak, szájüreg és garatdaganatokat összesítő
listán a daganat incidencia, mortalitás és 1-3-5 éves prevalencia tekintetében
mindkét nemet illetően. Ez az a daganat típus, melynél az elmúlt 30 évet
tekintve a legsötétebbek a hazai statisztikák, tekintve, hogy a mortalitási
ráta a négyszeresére nőtt. Míg az 1980-as években Franciaország vezette az
európai mortalitási listát, 16 esettel 100000 lakosra nézve és 2008-ban ezek az
adatok 6 esetre redukálódtak, náluk Magyarországon az 1980-ban regisztrált
8/100000 eset 2011-re 25.6/100000 esetre emelkedett, így mi lettünk a lista
vezetői. Azok az országok, melyeket hasonló statisztikai sajátosságok
jellemeznek fej-nyaki daganatok terén, sem rendelkeznek ilyen emelkedő
mortalitási mutatókkal. A halálozási adatok növekedését támasztja alá a
Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adata is, mely szerint a szájüregi, garat
daganatok okozta mortalitás korstandardizált aránya férfiak esetében 25,6/100
000 fő, nők esetében 5,4/100 000 fő volt. Leggyakoribbak ezen lokalizáción
belül a szájüregi régió és a gége tumorai, de a meso-, hypophyarynx daganatok
előfordulása is folyamatosan emelkedik, mortalitásuk 50% feletti. A két
régió malignus daganatainak száma az 55-60 éves populációban a legmagasabb, ám
egyre inkább megfigyelhető fiatalabb életkorban is. Az elszomorítóan magas
mortalitás hátterében az áll, hogy ezek a daganatok legtöbbször késő
stádiumokban ( III., IV.) kerülnek felismerésre és a klinikai prognózisuk függ
a hisztopatológiai stádiumuktól. Míg az I. és II stádiumú tumoros betegeknek az
5 éves túlélése 70%-ra tehető, ez a III., IV. stádiumúaknál csak 50% .
A pajzsmirigy daganatok kialakulása mintegy 5 %-ban
familiáris halmozódást mutat és a multiplex endokrin neoplázia szindrómák
részeként jelentkezik. A fennmaradó 95%-ért környezeti etiológiai tényezők
tehetők felelőssé. Kiemelt szerepe van az ionizáló sugárzásnak, amely
elsősorban a papilláris pajzsmirigyrákok előfordulását segíti elő, valamint az
adott földrajzi terület jódellátottságától, amely az összes göbös pajzsmirigy
elváltozás gyakoriságát növeli. Magyarország a mérsékelten jódszegény
országok közé tartozik, ezért sok göbös pajzsmirigy megbetegedés van. A
betegség kockázata függ az életkortól. A pajzsmirigy carcinoma incidenciája
1,2-2,6/100000 férfiak esetén és 2,0-3,8/100000 nőknél, míg a halálozási arány 0,2-1,2/100000 férfiaknál és 0,4-2,8/100000
nőknél. A pajzsmirigy carcinoma ritka 16 év alatti gyermekekben
és csak kivételesen fordul elő 10 éves
kor előtt. Felnőttekben az incidencia az életkorral előrehaladva nő: 16-40 év
között folyamatosan emelkedik, amit egy plató szakasz követ. Fontos megjegyezni néhány szót a
csernobili atomkatasztrófa következményeiről, amelyet a társadalom szakismeret
és tények hiányában általában helytelenül értékel. A csernobili atomreaktort
körülvevő területeken mintegy 60-80 km-es körzetben az eseményt követően
jelentősen megnőtt a gyermekkori pajzsmirigyrákok előfordulása. Ez azonban más
európai országban és magyarországon hasonló összefüggésben nem volt észlelhető. A benignus elváltozások előfordulási aránya a malignus
tumorokénál jóval nagyobb, a népesség 5-10%-ánál jelentkezik élete során
klinikailag szignifikáns pajzsmirigy göb. A népegészségügyi és klinikai
problémát a rendkívül gyakori benignus elváltozások között a malignus daganatok
megbízható elkülönítése és időben való azonosítása jelenti. Ennek fontos
szerepe a lokális és szisztémás daganatinváziót megelőzően a korai stádiumban
való daganat felismerésben van, mivel ebben a stádiumban a pajzsmirigy
rosszindulatú szövetszaporulatai műtéttel teljes egészében eltávolíthatók, a
betegek számára a teljes gyógyulás érhető el. A finomtű aspiráció közel 30 éve
szolgál a pajzsmirigy elváltozások standard cytologiai diagnosztikájának
eszközeként, noha az így nyert minta 20-25%-ban önmagában alkalmatlan a pontos
diagnózis felállítására. Ezekben az esetekben csak sebészi kimetszés és
szövettani értékelés után válik lehetővé a pajzsmirigy elváltozás pontos
meghatározása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése