A szájüregi, mesopharynx és hypopharynx daganatok kialakulása

A fej-nyak tumokok 98%-a sporadikusan fordul elő, szekvenciális kialakulást mutat és a környezet által indukált. A tumoroknál számos környezeti tényező játszik szerepet a malignus daganat kialakulásában. Egyik legfontosabb etiológiai faktornak az úgynevezett orális prekurzor léziók (OPL) tartoznak. Ezek a leukoplákia, erytroplákia, orális hairy leukoplákia. Míg a leukoplákia 3-25%-ban transzformálódik malignussá, az erytroplákia 50%-ban, tehát komoly figyelmet igényelnek a klinikumban. Egyértelműen bizonyított, hogy a dohányzás kiemelt rizikó faktora a laphámráknak, különösen az Indiában elterjedt dohánylevél rágása. Egyes irodalmak vizsgálták a bétel diórágók és a hagyományosan dohányzók közül melyik predisponál jobban a szájüregi daganatok kialakulására, eredményeik szerint az indiai bétel dió rágóknál volt nagyobb az incidenciája a betegségnek. A dohányzás, daganatkeltő hatása a cigaretta füstben nagy mennyiségben jelen lévő policiklusos aromás szénhidrogénekkel magyarázható, amik pontmutációkon, DNS egyes és kettős szál töréseken keresztül vezetnek diszplasztikus, daganatos elváltozáshoz. Közülük is kiemelendő a dimetil-benzantracén, a metil-kolantrén, a benzpirén. A cigarettán kívül a pipázás, a bételdiórágás nem csak a garat, hanem ajak, szájüregi és bucca daganatok kialakulását is potencírozza . Meso- és hypopharynx daganatoknál ki kell emelni az alkohol és dohányzás szinergista hatását. Az alkoholés a fej-nyaki daganatok közti klinikai kapcsolat régóta ismert. Az alkohol biokémiai átalakulása során keletkező acetaldehid a nyálkahártya funkcionális, metabolikus és morfológiai elváltozását okozza, illetve patogén mikróbák megtelepedéséhez vezet, ami krónikus gyulladásos állapotot tart fent. A nyálkahártya karcinogenezisre és fokozott sejt proliferációra való fogékonysága emelkedetté válik, és ezen genetikai változások diszplasztikus elváltozást eredményeznek. Az aldehid dehidrogenáz, az alkohol dehidrogenáz, a citokróm P450 enzimrendszer és a metilén tetrahidrofolát reduktáz génjeinek polimorfizmusában, vagyis az alkohol és a folát metabolizmusában is kereshető az összefüggés arra, hogy egyeseknél az alkohol fogyasztás miért növeli a daganat kialakulásának rizikóját, míg másoknál miért nem.

Humán papillomavírus (HPV) nem elhanyagolható szerepet játszik a fej-nyaki laphám karcinómák kialakulásában. A HPV a papovavírusok családjába tartozó, több mint 110 altípust számláló vírus, örökítőanyaga cirkuláris kettős szálú DNS. A HPV benignus elváltozásokért – mint a papilloma - és malignus daganatok kialakulásáért – főként verrucosus és basaloid laphám carcinoma – egyaránt felelőssé tehető. Ezt a genomba való beépülése határozza meg: ha a vírus csak episzomálisan van jelen, jóindulatú, míg, ha integrálódik a genomba, rosszindulatú elváltozást okoz. Eszerint megkülönböztetünk alacsony, közepes és magas rizikójú vírus alfajokat. Azonban arra is van adat, hogy alacsony rizikójú vírus karcinómát alakíthat ki; ez úgy lehetséges, hogy az episzomálisan lévő cirkuláris DNS-e linearizálódik, és így képes beépülni a genomba. A daganatos transzformációért két onkoprotein felelős; E6 gén által kódolt fehérje a p53 fehérjét, míg az E7 gén fehérjéje a retinoblastoma tumor szupresszor fehérjét inaktiválja, ennek következményeképp gátlódik az apoptózis és károsodik a sejtciklus szabályozása. A HPV típusa és a tumor lokalizációja szoros összefüggésben van, a nyelvgyöki területen és a garatban a HPV 16 és 73 mutat különösen magas előfordulást. A pharynx daganatainak HPV-pozitivtása 40% felett van. A nők fej-nyaki daganataiban a fertőzöttség mintegy duplája a férfiakénak. Fontos tény, hogy a HPV-pozitív tumorok sugárterápiára jól reagálnak, jobb prognózisúak, így a daganatok HPV genotipizálása fontos volna. Valószínűleg szoros összefüggés vonható a szexuális szokások, az anogenitális traktus HPV fertőzöttsége és a pharyngealis daganatok kialakulása között.

Epstein-Barr vírus (EBV) bizonyítottan szerepet játszik, és szoros összefüggésbe hozható meso-, és hypopharygealis daganatok kialakulásával.

Plummer-Vinson szindróma kiemelten fontos rizikófaktora a hypopharynx - főként a postcricoid régió - daganatainak. Ez egy ismeretlen eredetű gyulladásos kórkép. A gyulladás következtében a szájüreg, garat nyálkahártyája atrófiássá válik, glossitist, papillák elsimulását, cheilitist, stomatitist, postcricoid odynophagiat eredményez. Északi országokban és nőknél gyakoribb. Feltételezik a táplálkozási hiányállapotok - főként a vas, de tiamin, ribolfavin, piridoxin és különböző proteinek - szerepét a betegség kialakulásában.

Mindezek mellett a rossz szájhigiéne, a vegyszer expozíciók, környezeti karcinogének, vitamin szupplementáció is szerepet játszhatnak a fej-nyaki daganatok kialakulásában. 

A fej-nyak daganatok kialakulásának jelenleg széles körben elfogadott modellje, az úgynevezett cancer-field avagy szöveti szerveződési terület elmélet. A teljesen ép, egészséges enyhén elszarusodó laphámon, nyálkahártyán több környezeti ártalom eredőjéből, több genetikai változás (például: pontmutáció, kromoszóma abberáció, amplifikáció) jön létre. Ezek a károsodást elszenvedett iniciált sejtek a mucosa stratum basaléjában találhatók, melyekből osztódással egy folt lézió (patch) fejlődik ki, amely a megváltozott genetikai állományú sejtek „leánysejtjeit” tartalmazza. Így az eredeti genetikai változásból, klonális expanzió révén létrejön a cancer-field. Ez a terület klinikailag illetve hisztopatológiailag sem mutat eltérést a normál mucosához képest. A cancer-field létrejötte elősegíti a prekurzor léziók kialakulását: leuko-erytroplakia. A prekurzor lézióban létrejövő további genetikai és epigenetikai változások in situ illetve invazív carcinoma létrejöttét eredményezik. Természetesen a cancer-field újabb, egyidejű prekurzor léziókat és második primer tumor fejlődését is könnyen elősegítheti.