Szájüregi, meso- és hypopharynx lokalizációjú laphámrákok miRNS expressziós mintázatainak meghatározása

Szájüregi, meso- és hypopharynx lokalizációjú laphámrákok miRNS expressziós mintázatainak meghatározása

Gombos Katalin

Pécsi Tudományeegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Népegészségtani Intézet, Pécs, Magyarország

Bevezetés

A fej-nyak daganatok diagnosztikai kiértékelése szöveti patomorfológiai alapon történik, melyet igen ritka esetben egészít ki molekuláris biológiai irányú, a daganat biológiai viselkedését jellemezni képes eljárás. Jelenleg intenzív kutatás folyik olyan molekuláris markerek irányába, melyek a primer elváltozást illetve a teljes daganatterületet jellemezni tudják, valamint a tumor recidívát klinikailag okkult, korai fázisban azonosítják. Jelen vizsgálatunkban célunk a szájüregi és garatdaganatok miRNS profil elemzése, valamint a daganat szöveti szerveződési területének miRNS expressziós jellemzése volt.  

Anyag és módszer

Kutatásunk során szövettanilag igazolt szájüregi illetve meso- és hypopharynx laphám karcinómákat vizsgáltunk. Mintáink a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinikán és a Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán laphám karcinóma miatt operált de preoperatív neoadjuváns ill. irradiációs kezelésben nem részesült betegek szövetmintáiból származnak. Mintáinkat (40) szájüregi tumor esetén a tumorból és a rekonstrukciós lebeny távoli széléből vettük. Meso- és hypopharynx daganatok (13) esetén pedig egységes eljárás szerint a tumor széléből, a daganattól 1, 2 és 3 cm-re fekvő ép nyálkahártyaszövetből vettük. A miRNS expressziót real time PCR módszerrel LC480-as PCR rendszerrel végeztük. A génkifejeződés meghatározására relatív quantifikációt alkalmaztunk, majd az eredményeket kétszélű kétmintás t-próbával elemeztük SPSS 21.0 szoftver segítségével.

Eredmények

A tumor szövetminták kliniko-patológiailag a szájüregi daganatoknál I-II-es, míg a meso- és hypopharynx daganatoknál II-es, III-as és VI-es stádiumú laphámsejtes karcinómának feleltek meg.

A szájüregi daganatok esetén minden vizsgált miRNS esetén fokozott kifejeződést találtunk a daganatszövetekben a kontroll szövetekhez képest, mely statisztikailag szignifikánsnak a miR-21, -155, -191 és -221 esetén igazolódott. A legmarkánsabban elkülönülő expressziós különbséget daganatok és normál szövetek között a miR-155 esetében találtuk. A szájüregi daganatok miRNS expressziós mintázata a ROC analízis során 90% feletti teszt hatékonyságot mutatott a miR-21, -155 és -221 vonatkozásában.

Meso- és hypopharynx daganatszöveteknél szignifikánsan fokozott kifejeződést mutató miRNS-ek a miR-21, -27a, 146a, -148a, -155 és -221 volt, ugyanakkor a miR-34a és -143 szintje szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult (p<0,05). A mesopharynx és hypopharynx minták miRNS expressziós adatait logisztikus regresszióval összehasonlítva a két lokalizáció között szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk a miR-21, 143, 155 expresszió értékeiben.

Összefoglalás

Vizsgálatainkban szájüregi daganatok valamint meso- és hypopharynx daganatok esetén sikerült lokalizáció és daganat specifikus miRNS profilt kimutatni. Az összes vizsgált miRNS közül is kiemelkedő volt a miR-155, mely a legérzékenyebb markernek bizonyult. A mapping biopsziás mintákban lokalizációtól függetlenül jelentős kifejeződést mutatott és még a daganatoktól távolabb levő szövetekben is. Érzékenysége ellenére nagy mintaszám esetén is kellően specifikus maradt, kevés fals pozitív eredménnyel volt összefüggése a ROC analízisben. Vizsgálatunkban a leghatékonyabban jelezte a malignitást. A szájüregben lokalizáció-specifikusnak mutatkozott a fokozott miR-191 expresszió. Meso- és hypopharynx daganatok esetében az emelkedett miR-27a, -146a, -148a, valamint két tumorszuppresszor, a miR-34a és 143 csökkent kifejeződése volt jellemző. Mindent összevetve a miRNS kifejeződés mintázatának elemzése alkalmasnak bizonyult az eltérő daganat lokalizáció elkülönítésében, valamint a peritumorális, fenotípusosan épnek tűnő, de epigenetikailag a daganat szerveződésében érintett szövetek elkülönítésében. A peritumorális szövetek miRNS mintázatbeli jellemzői hasznosak lehetnek a komplett tumor rezekción átesett betegek recidíva kockázatának megítélésében, esetlegesen prognosztikus faktorként a betegek utánkövetése során. 

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

 

Referenciák

Argiris A, Karamouzis MV, Raben D, Ferris RL. 2008. Head and neck cancer. Lancet 371: 1695–1709.

Feng L, Lee JJ, Kim ES,  Hong WK, Mao L. 2011.  Gene expression profiling predicts the development of oral cancer. Cancer Prevention Research 4(2): 218-229.

Mascolo M, Siano M, Ilardi G, Russo D, Merolla F, De Rosa G, Staibano S. 2012. Epigenetic disregulation in oral cancer. Int J Mol Sci 13(2): 2331-2353.

Mehrotra R, Gupta DK. 2011. Exciting new advances in oral cancer diagnosis: avenues to early detection. Head Neck Oncol 3(33): 1-8, 2011.

Mydlarz WK, Hennessey PT, Califano JA. 2010.  Advances and perspectives in the molecular diagnosis of head and neck cancer. Expert Opin Med Diagn 4: 53–65.

Saintigny P, Zhang L, Fan YH, El-Naggar AK, Papadimitrakopoulou VA,

Pritchard CC, Cheng HH, Tewari M. 2012. MicroRNA profiling: approaches and considerations. Nat Rev Genet 13(5): 358-369.

Wise Draper TM, Draper D, Gutkind JS, Molinolo AA, Wikendheiser-Brocamp KA, Wells SI. 2012. Future directions and treatment strategies for head and neck squamous cell carcinomas. Transl Res 160(3):167-77.